Főoldal‎ > ‎Motoros túrák‎ > ‎2011‎ > ‎

Ami októberben kimaradt, meg egy kicsi


A túra napja: 2011.05.07

Petya kétnapos túráján merült fel a kérdés, hogy mikor pótoljuk be az októberi Mátra-Cserhát túrán kimaradtakat? Ugyanis akkor kicsit túlterveztem a látnivalókat és húznom kellett a programból.
Hazaérve, átgondoltam a lehetőségeket és a következő kis túrát ötlöttem ki, amire meghívtam barátaimat is.
 
 


A túra útvonala
<<---
/Kattints a térképre/

Szombaton az Égiek velünk voltak, végig napsütéses esőmentes időben motorozhattunk, csupán szélúrfi volt egy kicsit élénkebb mint azt szerettük volna, de ez a csekélység nem okozott gondot.
Jászberényből reggel 8:40-kor indultunk, Herci, Bartus, Suti és Flex társaságában. Ez a túra már itt rendhagyóvá vált, hiszen én csamovák túrán utassal még nem voltam, de most Suti személyében volt utasom, aki bevallása szerint nem egy gyakorlott motoros-utas. Ez nem derült ki az út során, mert a szerpentineken is profi módjára ülte meg Dönci hátsó ülését és a legcsekélyebb vezetési problémát sem okozta.
Gyöngyösön a megbeszélt helyen és időben teljessé vált a csapat.
 
 
 

Tankolás és egy kis beszélgetés után nekivágtunk a Mátra szerpentinjének. Már nagyon vágytunk a friss erdei levegőre, amit az első kilométereken (Mátrafüred és Mátraháza között) elnyomott egy autóbusz kipufogójából származó fekete gázáradat. Mátraházától azután semmi nem zavarta a túrát.
Parádfürdőn a Csevice kútig motorozhattunk, ahol a vasak leparkolása és gyors ruházatkönnyítést követően elsétáltunk Magyarország legmagasabb vízesését megnézni.

Ilona völgyi vízesés
 
A gyalogtúra után átgurultunk a Recskre a struccokhoz, akik között akadt teljesen barátságos egyed is. Bár megsimogatni nem sikerült, de jó étvágyának és barátságosságának köszönhetően szó szerint a tenyerünkből evett. Többen először láttak strucctojást, ami nem csekély darab. Az a tojás amit ott láttunk és kézbe vehettünk, 1.35 kg volt. Ez volt az ide első és eddig egyetlen tojás a farmon (most kezdenek tojni - mármint a struccok). És ráadásul megint elfelejtettem megkérdezni, hogy homok híján hová dugják a fejüket??
Búcsút véve a madaraktól felkerestük az ország tudomásom szerint egyetlen, szinte teljesen épségben fennmaradt vulkáni kúpját. Itt meglepetésünkre (kellemes meglepetést okozva) csatlakozott hozzánk Gabi és Zoli (Dupla).
A következő megálló egy kis pihenő volt Verpelét központjában, fagyizással, süteményezéssel egybekötve. Sajnos az 1880 táján épült kovácsműhelyt csak kívülről tudtuk megnézni, ugyanis a műhely gondnokát képtelen voltam a házából kizörgetni (pedig bőven a kiírt nyitvatartási időn belül voltunk).
 
 
Recsk, Struccfarm
<<---




 
Fagyizás után felfrissülve indultunk tovább Kisnánára.  A kisnánai várnál nagyon szívélyesen fogadtak bennünket, lehetőséget biztosíva, hogy egy külön helyiségben letegyük a sisakokat, kabátokat.
A bejáratnál egy 1880-1890 között épült szlovák parasztház fogadja a látogatókat, eredeti berendezéssel. A várat egy ifjú emberke profi idegenvezetésével nézhettük meg. Nagy élmény volt, még egyszer köszönet érte.
Innen az általában használt útvonalakról letérve megnéztük a markazi tavat és a Mátrai erőművet, majd meg sem álltunk Jászberényig.
A motorok beparkolása és lemálházása után, szalonnasütés közben elbeszélgettünk a napi élményekről.
A vasárnapi reggel okozott egy kis meglepetést (legalábbis remélem), miután közöltem a társasággal, hogy a reggeli az egész csapat számára tojásrántotta lesz, egy darab tojásból elkészítve. No ez volt az a tojás, amit a struccfarmon egyszer már mindenki megnézhetett.
 
 
 


Köszönöm mindenkinek a részvételt és a segítséget.
Comments