ADISLO

Ez ismét egy nagyon várt, és igazán jó túra volt.

Hálás köszönet érte Bano-nak, aki ezt kitalálta, megszervezte és végigvezette.

Az ADISLO mozaikszó utal az útvonalra, és úgy általában jól hangzik.

0. nap 2012.05.30.

Azért 0. mert a túra valójában csak holnap kezdődik, de élve a Karcsi és Gabi által felajánlott lehetőséggel, én már ezen a napon elgurultam Győrig és az éjszakát Náluk töltöttem. Ezzel begyűjtöttem pár órás előnyt a túra első napjára, ráadásul az éjszakai pihenés is hosszabb lehetett.

1. nap 2012.05.31.

2. nap 2012.06.01. Péntek

A reggelt kényelmesre vettük, hogy a sátraknak legyen idejük nagyjából felszáradni. Rövid tanakodást követően felvettük az esőruhákat és 9:20-kor nekivágtunk a második napi etapnak, irány a Stelvió hágó, Európa második legmagasabban fekvő közútja. A délelőtt végig párás, felhős volt. Néha a felhők fölött motoroztunk. Ilyen élményben -motorozás közben felülről látni a felhőket - legutóbb, ha jól emlékszem 1976-ban a Kárpátokban volt részem akkor még a Simson Schwalbe - val.

Több rövid pihenő után megérkeztünk az olaszországi Glorenza (Glurns) városkába. Olyan érzése támad itt az utazónak, mintha visszarepült volna az időben.

Következett a Stelvió hágó. Egy fantasztikus, hajtűkanyarokkal bőven tűzdelt útvonal, felejthetetlen, egyben megerőltető motoros élmény feljutni a hágó tetejére, 2758 m magasra. Természetesen van még tovább is a magasságból, ez a közút legmagasabb pontja. Júniusban eddig még nem volt alkalmam hógolyózni, hát itt még volt hó bőven. Kicsit magasabban, ~2770 méteren van a Tibet Hütte alpesi étterem és szálloda. Igazán finom kapuccinót készítenek. Kávézás közben a teraszon jót napoztunk a szikrázó napsütésben.

Az éjszakai szálláshelyet, Pisogne-ban most is 21 óra közeli időben értük el, viszont esőnek nyoma sem volt. Élményekkel teli, szúnyogokkal körülvéve tértünk pihenőre az Iseo tó partján.

3. nap 2012.06.02. Szombat

Nagyon szép, napsütéses reggelre ébredtünk, és ez egész nap így is maradt egész nap. Látnivalókban bővelkedő napot tervezett Bano erre a napra. A terv szerint Bressa felől megkozelítjük a Garda tavat és a nyugati parton észak felé haladunk. A tó északi harmadánál felkapaszkodunk Tremonesébe, majd a keleti parton délnek fordulva Caprino Veronese érintésével megérkezünk Spiazziba, ahol megnézzük a

Santuario Madonna della corona - t, egy sziklafalba épített kápolnát. Miután jól kinézelődtük magunkat, megcélozzuk harmadik éjszakai szállásunkat, a Lago di Santa Croce partján lévő Sarathei kempinget.

Reggel a jó időnek -nem voltak vizesek a sátrak- köszönhetően 8:20-kor útra keltünk. Kb. egy órás motorozást követően, amikoris Brescia útjain haladtunk, Bano GPS -e végleg megadta magát. Itt össze is szedtünk kb. egy órahosszás csúszást, mialatt Andris készülékét átoperáltuk Bano Apriliájára. Aztán a Garda tóhoz közeledve egyre nőtt az időhátralékunk, köszönhetően a beláthatatlan hosszúságú forgalmi dugóknak. Azért a látnivalókat maradéktalanul sikerült megnéznünk, viszont a tervezett szállás helyett egy közelebbit kellett keresnünk, így az éjszakát Trento közelében, Calceranica Al Lago - ban a Caldonazzó tó partján lévő Fleiola kempingben töltöttük, a már szokásos késő esti (21:20) érkezéssel.

4. nap 2012.06.03. Vasárnap

Az eredeti tervhez viszonyítva kb. 100 km-es hátránnyal kezdtük a napot és a betervezett látnivalók - Mangart hágó, Tolmin völgy - is kimaradtak. A Mangart felé tartva egy lezárt útra jutottunk, ami aztán átírta az egész napot. Vissza kellett fordulnunk, ami jelentős időveszteséget okozott és új útvonalat kellett keresni. Az apró bosszúságért viszont bőségesen kárpótolt az az útvonal, amin végül átevickéltünk

Szlovéniába. Az út túlnyomórészt egy nyomsávos, hegyen-völgyön tekergő, igazi élményút volt. Volt ebben a napban napsütés, eső, köd, pára... szóval mindenféle. Estére megérkeztünk Vili kempingjébe, Volarjebe. Ez egy családias, hangulatos kis kemping Tolmin közelében.

5. nap 2012.06.04. Hétfő

Erről a napról túl sok mondanivaló nincs. Némi tanakodás után, figyelembe véve az időjárási kilátásokat és a megteendő utat, az autópálya mellett döntöttünk. Csomagolás után elköszöntünk és az első benzinkútnál megvettük a matricákat és ráálltunk a hazavezető útra.

Budapest előtt elköszöntünk egymástól. Szerencsére ott felvettem az esőruhát. Röviddel azután, hogy ráfordultam az M-0 -ra, leszakadt az ég. Szó szerint szinte még az úttestet sem láttam, akkora vihar kerekedett. Minimális sebességgel evickéltem el az első benzinkútig, ahol kivártam amíg kissé alábbhagyott a vízáradat.

Összességében egy remek túra volt ez.

Köszönöm Bano és Köszönöm Többi résztvevő,

A túrán készített fotóimat itt találod.